"A meditáció többet jelent annál, mint hogy egy fa alatt ülünk, és álmodozunk. A meditáció a legnagyobb tudatosság. A meditáció azt jelenti, hogy érzékeljük, miféle gondolatok, érzések, koncepciók, hittételek érintenek meg minket, és felismerjük, hogy van egy "üresjárat", egy választás, és hogy nem kell törvényszerűen mindenre reagálnunk."
Kurt Tepperwein
A csend hatalma
Zajos, nyüzsgő világban élünk, folyamatosan bombáznak bennünket a kívülről jövő ingerek, melyekre roppant fogékonyak vagyunk. Napjainkat nem a nyugalom, a béke, a kiegyensúlyozottság jellemzi, hanem az állandó rohanás, a belső feszültség. Mintha mindig igyekeznénk valahova, ennek ellenére soha nem érünk célba. Tulajdonképpen hova is sietünk?
Próbálunk megfelelni az elvárásoknak otthon, a munkahelyen, a tágabb környezetünkben és ez rengeteg energiát,figyelmet kíván tőlünk. Úgy telik el minden egyes nap, hogy az ébredés és az esti lefekvés közötti időszakban teljes figyelmünket a külvilágra fordítjuk. Hallásunk, látásunk, szaglásunk ki van élezve a kívülről érkező impulzusokra, így tudunk maximumot teljesíteni...
Az elcsendesedésre, a befelé figyelésre, a lelki megpihenésre nincs idő, egyszerüen nem fér bele a napi rutinba. Ha esetleg mégis sikerülne betuszkolni egy röpke félórát, akkor már meg is szólal a" lelkiismeretünk", mennyi mindent megtehettem volna ezalatt az idő alatt, így inkább lemondunk az elcsendesedés jutalmáról. Lelkünk azonban folyamatosan figyelmeztet, hogy lassítsunk és próbáljunk befelé figyelni, ha másképp nem megy valamilyen betegség formájában. Ha szerencsések vagyunk, akkor a finomabb jelekből is tanulunk és nem várjuk meg a nagyobb figyelmeztetéseket.
Mit adhat a csend? Ha megtanulunk befelé figyelni, meditálni, relaxálni, testünk, lelkünk egyaránt meghálálja. Egyrészt feltölthetjük energiakészletünket, másrészt megtaláljuk a kapcsolatot belső vezetőnkkel. Így sokkal hasznosabb döntéseket hozhatunk és megtaláljuk azt az utat, ami által kiteljesedhetünk. Felszínre kerülnek a belső vágyak és lehetőséget adunk magunknak a megvalósításukra. Az elcsendesedés ideje alatt megérthetjük azokat az élethelyzeteket, amelyekkel még nem tudtunk megbirkózni és alkalmunk nyílik rá, hogy kívülállóként, elfogulatlanul vizsgáljuk önmagunkat és az egész szituációt.
Ezért érdemes feltenni a kérdést...Naponta mennyi időt fordítok önmagamra, szellemi fejlődésemre?
Ne feledjük, minden pillanat alkalmas a változtatásra.
Rajmon Beáta