Elég abszurd gondolat, de mégis hiszem és tapasztalom, hogy működik. Ez a felvetés vagy elriasztja az olvasót és továbblapoz, vagy megpróbálja átgondolni, hogyan nyilvánulhat meg mindez. Talán az első gondolat, ami bekúszik az elmébe, Nicolas Cage filmje, A holnap a múlté. A történetben, a főszereplő 2 perccel látja előre az eseményeket és ezzel a képességgel "belenyúlhat" a jövőbe...
Mindez csak egy jó sztori, egy képzelt világ, vagy valóban létezhet ilyen? Személy szerint hiszem, hogy "belenyúlhatunk" a jövőbe, megváltoztathatjuk, mindazt, ami előttünk áll, azáltal, hogy tudatában vagyunk az eljövendő eseményeknek. Persze ennyire nem egyszerű, hiszen a jövőnek számtalan variációja van és minden egyes döntésünkkel újabb lehetőségek tárulnak fel. Akkor mégis, hogyan lehetséges? A rengeteg választható irány közül, egyetlen egy megvalósulása mindig sokkal esélyesebb, mint az összes többié. Ezt a gondolatot, nem matemetikai elmélettel kívánom alátámasztani, hanem azzal a ténnyel, hogy a következő lépésünk mindig a mögöttünk lévő tapasztalatok függvénye. Ha általában elmenekültünk a nehézségek elől, akkor egy olyan élethelyzetben, ahol bátorságra van szükség, nem fogunk beleállni a szituációba, hanem fejvesztve kikerüljük, legalábbis megteszünk mindent a cél érdekében, egészen addig, míg át nem tudjuk lépni a saját korlátainkat, tehát a reakciónk kiszámítható lesz. De ez nem azt jelenti, hogy tudatában vagyunk a jövőnek.
Viszont, ha tudjuk, látjuk, érezzük, mi fog bekövetkezni, akkor többféle módon reagálhatunk az előttünk álló eseményekre. Ehhez némi nyitottság szükséges, a benső iránytűnkre való hagyatkozás, a Fensőbb Énünkkel való kapcsolattartás és annak a bizonyossága, hogy Teremtők vagyunk, magunk írjuk a saját történetünket...és ezáltal azt is tudjuk, hogy a szabad akaratunkkal választhatunk egy másik irányt is, az "előre megírt sors helyett".
Rajmon Beáta