Az egyszerűségben rejlik az erő
Tapasztalatom szerint egyre többen indulnak el befelé, keresik önmagukat, feladataikat, céljaikat az életben. A tudatosodás egy folyamat, amit nem lehet elsietni, nem lehet egyik napról a másikra meghaladni önmagunkat, ahogy a gyümölcsnek is időre van szüksége ahhoz, hogy megérjen. A legnagyobb erény ebben az esetben a türelem, az alázat önmagunkkal szemben.
A legnagyobb felismerések mindig csöndben születnek, soha nem kíséri dobpergés, angyali harsona, hanem saját "magányunkban" találkozunk démonainkkal és a bennünk élő Teremtővel. Ezeket a találkozásokat rendszerint megelőzik olyan események, katarzisok, melyeket a lélek nehezen dolgoz fel és próbálja megérteni a dolgok mögötti összefüggéseket. Amikor támogatást kérünk a belső utazáshoz, soha ne legyenek elvárásaink a segítővel szemben, egyszerűen fogadjuk mindazt, amit az illető adni képes, s ha elég nyitottak vagyunk, akkor a számunkra hasznos információk el fognak érni bennünket.
A legnagyobb segítség, ha feltétel nélkül elfogadjuk a másik embert, amikor nem akarjuk mindenáron megváltoztatni, pusztán tükröt tartunk számára, s mindezt úgy tesszük, hogy közben érezze, a legnagyobb gyengeségeivel együtt is értékes, szerethető lélek. Nem kell ehhez más, mint egy őszinte beszélgetés, jól irányzott kérdések és a szeretetenergia áramoltatása, mely szinte biztos, hogy megérinti a másik felet. Lehet, hogy furcsán hangzik, de volt már részem tartalmas csöndben is, amikor nem szóltunk egymáshoz, csak az energiát áramoltattuk, s ez éppen elég volt ahhoz, hogy a másik ember meg merje nyitni magát és a saját története, a saját felismerései egyszer csak bekúsztak a kettőnk közötti térbe.
Amikor elakadásaink vannak az életben, keressük a lehető legegyszerűbb megoldásokat, szakítsunk időt magunkra, szeretettel forduljunk önmagunk és a probléma felé, hiszen az adott nehézség pusztán jelzés, hogy nem jó úton járunk, irányváltoztatás szükséges. Megtehetjük mindezt egy csöndes szobában, vagy épp a természetben sétálva, ahol egyedül lehetünk az érzéseinkkel, gondolatainkkal, kizárva a külvilág zaját, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a Lélek szóhoz jusson, s egy belső párbeszéd formájában az üzenete célba érjen.
Rajmon Beáta