"Három kiválóság van, amelyre az ember született: a szeretni tudás, a szeretet elfogadása és az élet szeretete."
Hioszi Tatiosz
Önszeretet, önbecsülés
Miért becsülöm magam? Azért, mert jó szakember vagyok, vagy mert jó családanya, esetleg, jó feleség, jó barát...Melyik szerepem alapján döntök úgy, hogy értékes vagyok. Általában a szerepeinkkel azonosítjuk magunkat, ebből kifolyólag, az adott szerepben elért eredményeink alapján értékeljük magunkat.
Ha a munkában sikeresek vagyunk, a kollégáink felnéznek ránk, akkor úgy érezzük, hogy szakmailag letettünk valamit az asztalra, ezért méltán gondolhatjuk, hogy értékes tagjai vagyunk a társadalomnak. Ha a gyermekeink boldog, önbizalommal telt fiatalok, akik megtalálták a helyüket az életben, akkor remek családanyák ( családapák) lehetünk, hiszen olyan életszemléletet sikerült átadnunk, ami alapján teljes életet élnek az utódaink.
A sort folytathatnánk minden egyes szerepkörrel való felsorolással, de úgy is kérdezhetnénk, hogy mit becsülünk magunkban, a társadalmi poziciónkat, tisztességes életvezetésünket, vagy netán saját egyedi megismételhetetlen lényünket?
Utóbbi elég ritkán jut eszünkbe, mivel azt is elképzelhetetlennek tartjuk, hogy pusztán önmagunkért szeressenek bennünket.
Azért szeretlek mert vagy, és nem azért szeretlek, mert azt teszed, amit kérek tőled! Micsoda különbség, nem kell semmit bizonyítanom, nem kell semmit tennem, azért, hogy szeressenek, pusztán a lényem elegendő hozzá. Ha ebből a megközelítésből indulunk ki, akkor máris könnyebb megérteni, hogy miért nem tudjuk pusztán a lényünket becsülni magunkban, miért olyan idegen számunkra az önszeretet. Úgy tűnik, hogy világunkban a szeretetet is ki kell érdemelni, mintha bizonyítanunk kellene a családunknak, a környezetünknek, a világnak, hogy szerethető, értékes emberek vagyunk.
Ahhoz, hogy megnyíljunk a boldogság, a kiegyensúlyozott élet felé,először meg kell tanulnunk szeretni és becsülni magunkat, amikor ezt már elsajátítottuk, akkor nyitva lesz az út, hogy embertársaink felé is szeretettel, elvárásoktól mentesen forduljunk.
Rajmon Beáta