A terhelt, 'bezárt' évek után a szabadság valószínűleg sok emberben felértékelődött. Előtte természetes volt, hogy oda utaztunk a világba, ahova szerettünk volna, ahogy az is, hogy akkor mentünk közösségbe, kultúrális eseményekre, amikor éppen kedvünk tartotta. Nem voltak korlátok, szabályok, amiket be kellett volna tartani, és ez óriási kincs volt, de ahhoz, hogy ez tudatosuljon bennünk, el kellett veszítenünk mindezt egy időszakra.
Valójában eddig a szabadságnak csak egy szegmensét említettem, ami azonban nagymértékben hatással volt a mindennapokra. A szabadság nem csak arról szól, hogy nem korlátoznak a mozgásunkban, hanem arról is, hogy miként tudjuk megélni önmagunkat a világban, hogyan merjük megélni a vágyainkat, a félelmeinket, az örömömeinket, a fájdalmainkat, mindent, ami bennünk van. Mennyire bátran kommunikáljuk ki ezeket a belső tartalmakat a külvilág felé anélkül, hogy a bennünk rögzült negatív sémák bekapcsolnának. Valószínűleg kevesen merik felvállalni önmagukat teljes mértékben, mert a sebezhetőség, a veszteségtől való félelem, a biztonság elvesztése ebben az esetben ott lebeghet a fejük felett, és akkor a már jól kialakított, bejáratott hétköznapi valóság szétpukkanna. Ezért a legtöbb ember biztonsági játékot választ, ami valójában kockázatos, energiaigényes és nem hiteles életforma.
Ahhoz, hogy szabadon beszélj, cselekedj, érezz, nagy bátorság és tudatosság szükséges. Ha ilyen formában kapcsolódsz a másik emberhez, akkor egyrészt nem alakul ki rólad egy hamis kép, amiről bármikor lehullhat a lepel, másrészt óriási mennyiségű energiát takarítasz meg magadnak. Ehhez az szükséges, hogy felvállald azt, aki vagy, a gyengeségeiddel, a hiányosságaiddal együtt, és felelősséget válllalj a gondolataidért, a cselekedeteidért. Ez általában akkor történik meg, ha a felnövésed és a felébredésed párhuzamosan zajlik. Hiszen mindannyian felnövünk, bár vannak, akik a felnövés közben elakadnak /erről majd később/, viszont csak kevesen ébredünk fel, pedig ha a két folyamat kéz a kézben jár, akkor a szabadság már egy tudatosan választott létforma, ahol bátran megéled önmagad.
Mennyire vagy szabad a környezetedben, a családodban, az emberi kapcsolataidban? Mennyire mered megmutatni mindazt, ami benned van? Ha burokban élsz, milyen félelmek munkálkodnak benned, ami miatt nem vállalod magad? Vannak-e segítő, támogató emberek az életedben, akik arra bíztatnak, hogy szabadon élj a világban?
Ha szeretnél a témáról bővebben, kicsit más nézőpontból is olvasni látogass el a www.felicitysheer.com weboldalamra, ahol a Blog - Csak Tagoknak menűben megteheted, illetve vásárolhatsz a webáruházból ezoterikus könyveket.
Rajmon Beáta